6.30.2009
6.26.2009
6.24.2009
Az írás előzményei
A barlangrajzok a valóság rögzítését, megjelenítését szolgálták, s ennek kezdetben nem volt a nyelv rögzítésére irányuló célja. Sokkal inkább kultikus funkciója volt a rajzoknak, ami a különböző kultúrákban különböző lehetett. Pl. egy-egy állat lerajzolása megkönnyítette annak elejtését, birtokba vételét, de szolgálhatta a vadászat sikeréért végrehajtott szertartásokat is. Ezek a rajzok kezdetben (pl. Altamíra) részletesek, pontosak, élethűek voltak. A későbbiekben az ábrázolás egyszerűsödött, néhány vonallal vázlatosan rögzítették a valóság egyes részleteit, s itt már az első írásforma, a képírás közvetlen előzményéről van szó. Innen már csak egy lépés, hogy az egyes rajzok formája és jelentése állandósuljon és megszülessen a képírás.
Fontos hangsúlyozni, hogy az írás itt megismert előzményei még nem kapcsolódtak a nyelvhez, nem azt kívánták rögzíteni. Sokkal inkább emlékeztetőül szolgáltak az események, darabszámok, stb. felidézésére, s nem annak nyelvi megjelenítését valósították meg. Ugyanakkor szorosan kötődik ide az első írásforma, a képírás (=piktográfia) melynek jelei (=piktogramok) az állandósult jelentésű rajzokból alakultak ki. A képírás még mindig nem a nyelvet rögzíti, hanem tulajdonképpen rajzban „mesél el” valamilyen eseményt, történetet, tehát a közleményt. (Nem véletlen, hogy rajzok segítségével a különböző anyanyelvű emberek – bár primitív módon – megértik egymást.) Az egyes rajzokhoz, piktogramokhoz azonban állandósult jelentés kapcsolódik. Jónéhány civilizáció használta a képírást, és korántsem csak az ókorban. Pl. Ausztrália őslakói, Amerika indián törzsei de egyes szibériai népcsoportok is még a XIX. században is a képírás segítségével rögzítették az információkat. Ugyanakkor a képírás jelentősége abban is áll, hogy számos későbbi írásmód ebből alakult ki. Az egyiptomi hieroglifák éppúgy, mint a kínai és a japán írás, vagy Asszíria, Babilónia, Perzsia ékírásai. Gyakorta jelentek meg átmeneti írásformák, melyekben jelen voltak még a piktogramok, de már megjelentek az írás fejlődésének következő lépcsőfokaként az ideogramok is.
A piktográfia mint írás napjainkban már nem használatos, mégis szerepe van az emberi kultúrában. Gondoljunk a számítógépünk menürendszerére, a közlekedési táblákra, a kórházakban, szállodákban és más intézményekben elhelyezett eligazító táblákra.
A következő fontos lépés tehát az írás fejlődésében a fogalomírás (=ideográfia) kialakulása. Egy-egy írásjel (=ideogram) itt egy-egy fogalmat jelöl, s ez már feltétlenül különbözik a piktogramtól, hiszen megegyezésen alapuló állandó jelentése van. Ilyen az egyiptomi írásmód, de pl. a kínai is.
Az írás további egyszerűsödését jelenti a szó- és szótagírás kialakulása. A szójelek (=logogramok) a fogalomírás jeleinek egyszerűsödésével jöttek létre. Gyakran használtak hasonló hangzású szavakra ugyanolyan jeleket. Később már egy-egy szó azonos hangzású részeit is azonos jelekkel rögzítették, s így kialakult a szótagírás, amikor egy írásjel egy szótagot jelölt. Gyakorta előfordul, hogy egy-egy írástípusban egyszerre vannak jelen a képírás, a fogalomírás és a szótagírás elemei, mint pl. az egyiptomi hieroglifák esetében. A japán írás pedig a mai napig a szótagírást használja.
Az írás fejlődésében az utolsó, döntő lépés, amikor megjelenik a hangjelölő írásmód (=fonográfia), más szóval a betűírás. Így az írás lényegesen leegyszerűsödik, hiszen míg a korábban ismertetett írástípusoknál igen sok jel ismerete szükséges, addig a betűírásnál 25-30-ra csökken a jelek száma. Az egyes jelek a beszéd hangjait jelölik, s ennek a viszonylag kevés jelnek a segítségével gyakorlatilag bármilyen jelentéstartalmat rögzíthetünk. A betűírás megjelenésével a közlendő tartalom végképp elszakadt az írásképtől, a beszéd hangalakja az egyetlen mérvadó, azt rögzíti. A betűírás az ember absztraháló képességének eredménye.
A ma ismert kultúrákban a hangjelölő írásmód különböző írásai a legelterjedtebbek, az európai keresztény kultúrkör is ezt használja. (Ez persze nem jelentheti azt, hogy pl. a japán, vagy a kínai írás kevésbé lenne „értékes”, hiszen ezeknél az írásmódoknál a nyelv sajátosságai teszik indokolttá a hagyományos írásmód használatát.)
Fontos hangsúlyozni, hogy az írás itt megismert előzményei még nem kapcsolódtak a nyelvhez, nem azt kívánták rögzíteni. Sokkal inkább emlékeztetőül szolgáltak az események, darabszámok, stb. felidézésére, s nem annak nyelvi megjelenítését valósították meg. Ugyanakkor szorosan kötődik ide az első írásforma, a képírás (=piktográfia) melynek jelei (=piktogramok) az állandósult jelentésű rajzokból alakultak ki. A képírás még mindig nem a nyelvet rögzíti, hanem tulajdonképpen rajzban „mesél el” valamilyen eseményt, történetet, tehát a közleményt. (Nem véletlen, hogy rajzok segítségével a különböző anyanyelvű emberek – bár primitív módon – megértik egymást.) Az egyes rajzokhoz, piktogramokhoz azonban állandósult jelentés kapcsolódik. Jónéhány civilizáció használta a képírást, és korántsem csak az ókorban. Pl. Ausztrália őslakói, Amerika indián törzsei de egyes szibériai népcsoportok is még a XIX. században is a képírás segítségével rögzítették az információkat. Ugyanakkor a képírás jelentősége abban is áll, hogy számos későbbi írásmód ebből alakult ki. Az egyiptomi hieroglifák éppúgy, mint a kínai és a japán írás, vagy Asszíria, Babilónia, Perzsia ékírásai. Gyakorta jelentek meg átmeneti írásformák, melyekben jelen voltak még a piktogramok, de már megjelentek az írás fejlődésének következő lépcsőfokaként az ideogramok is.
A piktográfia mint írás napjainkban már nem használatos, mégis szerepe van az emberi kultúrában. Gondoljunk a számítógépünk menürendszerére, a közlekedési táblákra, a kórházakban, szállodákban és más intézményekben elhelyezett eligazító táblákra.
A következő fontos lépés tehát az írás fejlődésében a fogalomírás (=ideográfia) kialakulása. Egy-egy írásjel (=ideogram) itt egy-egy fogalmat jelöl, s ez már feltétlenül különbözik a piktogramtól, hiszen megegyezésen alapuló állandó jelentése van. Ilyen az egyiptomi írásmód, de pl. a kínai is.
Az írás további egyszerűsödését jelenti a szó- és szótagírás kialakulása. A szójelek (=logogramok) a fogalomírás jeleinek egyszerűsödésével jöttek létre. Gyakran használtak hasonló hangzású szavakra ugyanolyan jeleket. Később már egy-egy szó azonos hangzású részeit is azonos jelekkel rögzítették, s így kialakult a szótagírás, amikor egy írásjel egy szótagot jelölt. Gyakorta előfordul, hogy egy-egy írástípusban egyszerre vannak jelen a képírás, a fogalomírás és a szótagírás elemei, mint pl. az egyiptomi hieroglifák esetében. A japán írás pedig a mai napig a szótagírást használja.
Az írás fejlődésében az utolsó, döntő lépés, amikor megjelenik a hangjelölő írásmód (=fonográfia), más szóval a betűírás. Így az írás lényegesen leegyszerűsödik, hiszen míg a korábban ismertetett írástípusoknál igen sok jel ismerete szükséges, addig a betűírásnál 25-30-ra csökken a jelek száma. Az egyes jelek a beszéd hangjait jelölik, s ennek a viszonylag kevés jelnek a segítségével gyakorlatilag bármilyen jelentéstartalmat rögzíthetünk. A betűírás megjelenésével a közlendő tartalom végképp elszakadt az írásképtől, a beszéd hangalakja az egyetlen mérvadó, azt rögzíti. A betűírás az ember absztraháló képességének eredménye.
A ma ismert kultúrákban a hangjelölő írásmód különböző írásai a legelterjedtebbek, az európai keresztény kultúrkör is ezt használja. (Ez persze nem jelentheti azt, hogy pl. a japán, vagy a kínai írás kevésbé lenne „értékes”, hiszen ezeknél az írásmódoknál a nyelv sajátosságai teszik indokolttá a hagyományos írásmód használatát.)
6.22.2009
6.09.2009
5.18.2009
5.06.2009
@
A @ jel legkorábbi ábrázolását egy firenzei kereskedő 1536-os levelében találjuk, de a "kukac" jel valószínűleg még ennél is régebbi. Igaz a mondás: nincs új a nap alatt. Francesco Lapi, firenzei kereskedő egy 1536-os keltezésű levélben már bizonyítottan használta a @ szimbólumot, ez a jelenlegi legrégebbi dokumentum, ahol a "kukac" jel fellelhető.
A mai internet-kultúrának nélkülözhetetlen részét képező "kukac" jel nagy valószínűséggel még korábbról, egy szerzetestől származik. A könyvnyomtatás feltalálása előtt, leginkább a szent szövegek számítottak annyira fontosnak, hogy nagyobb mennyiségű másolatot készítsenek belőlük. A szövegeket kézzel írták át, és a munkaigényes folyamat részeként, a másolók gyakran használtak rövidítéseket, illetve gyorsírást.
Az egyikek lehetséges elmélet szerint, a jel egy hangsúlyos "a"-ból fejlődött ki, amit olaszul egy "á"-val jelölnek, és az angol "at" megfelelője. Az elgondolás szerint, így egyetlen ecsetvonással le lehetett írni a betűt. Egy másik, kevésbé valószínű elmélet, hogy közvetlenül az angol "at"-ből fejlődött ki, hasonló rövidítési céllal. A harmadik lehetséges verzió szerint, a @ az amfora rövidítéseként szolgált, ami akkoriban elterjedt űrmértékegységnek számított.
Akármi is legyen az eredet, Signore Lapi 1536-ban már használta. A gutenbergi könyvnyomtatás ekkor már létezett, de egy évszázadon keresztül még nem terjedt el tömegesen, és Lapi valószínűleg egy másolatban találkozott vele. a szövegben kétszer használta, egyszer a keltezésnél, egyszer pedig a szövegen belül.
A mai internet-kultúrának nélkülözhetetlen részét képező "kukac" jel nagy valószínűséggel még korábbról, egy szerzetestől származik. A könyvnyomtatás feltalálása előtt, leginkább a szent szövegek számítottak annyira fontosnak, hogy nagyobb mennyiségű másolatot készítsenek belőlük. A szövegeket kézzel írták át, és a munkaigényes folyamat részeként, a másolók gyakran használtak rövidítéseket, illetve gyorsírást.
Az egyikek lehetséges elmélet szerint, a jel egy hangsúlyos "a"-ból fejlődött ki, amit olaszul egy "á"-val jelölnek, és az angol "at" megfelelője. Az elgondolás szerint, így egyetlen ecsetvonással le lehetett írni a betűt. Egy másik, kevésbé valószínű elmélet, hogy közvetlenül az angol "at"-ből fejlődött ki, hasonló rövidítési céllal. A harmadik lehetséges verzió szerint, a @ az amfora rövidítéseként szolgált, ami akkoriban elterjedt űrmértékegységnek számított.
Akármi is legyen az eredet, Signore Lapi 1536-ban már használta. A gutenbergi könyvnyomtatás ekkor már létezett, de egy évszázadon keresztül még nem terjedt el tömegesen, és Lapi valószínűleg egy másolatban találkozott vele. a szövegben kétszer használta, egyszer a keltezésnél, egyszer pedig a szövegen belül.
5.03.2009
+3dB, május 6-8
kortárs hangművészeti
előadássorozat
A 3 napos esemény sajátos módon mutatja be a kortárs hangművészet és a képzőművészet kapcsolatát, művészetelméleti előadások és a hozzájuk tartozó zenei performanszok alapján. A különböző országokból érkező vendégművészek a komoly-, elektronikus-, elektro-akusztikus-, és kísérleti zene területén működnek. A fesztiválhoz kapcsolódó délelőtti előadások a fent említett zenei irányzatokat, s azoknak a képzőművészetbe való integrálását mutatja be a képzőművészettel a legszorosabb kapcsolatban lévő hanginstallációkkal.
előadássorozat
A 3 napos esemény sajátos módon mutatja be a kortárs hangművészet és a képzőművészet kapcsolatát, művészetelméleti előadások és a hozzájuk tartozó zenei performanszok alapján. A különböző országokból érkező vendégművészek a komoly-, elektronikus-, elektro-akusztikus-, és kísérleti zene területén működnek. A fesztiválhoz kapcsolódó délelőtti előadások a fent említett zenei irányzatokat, s azoknak a képzőművészetbe való integrálását mutatja be a képzőművészettel a legszorosabb kapcsolatban lévő hanginstallációkkal.
4.22.2009
Szaktörténet 2009
Lassan vége az évnek, és elérkezett az idô hogy mindenki elkezdje kidolgozni a saját témáját. Leadandó 4-6 oldal írásos szöveg, nem kellenek körmondatok, értelmesen, tömören, hibák nélkül. Témánként egy oldal képjegyzék segítségként szerepelhet a vizsgán, de nevek és dátumok nélkül. Ehhez a sablont napokon belül elérhetôvé teszem. Viszont lassan itt a ladás hete, azaz a felvételi stressz kipihente után sos munka, szakvizsag is, ez is, stb.:)
Leadás: május 21 csütörtök-ig bezárólag, mert pénteken le kell zárnom a jegyeket
Kiosztás név szerint:
1./A Egyiptom és Mezopotámia írástörténeti emlékei
1./B Más népek első írástörténeti emlékei
Balázs
2./A A latin betűs írás kialakulása, a betűk 10-es csoportosítása
2./B Ókori könyvek, könyvtárak
Péter
3./A Az írás alapanyagai, pergamen, papír, papyrus
3./B A nyomdai papír fajtái, szabványrendszerei
Ottó
4./A A kézzel írott könyv kialakulása, szerkezete, fajtái
4./B Kódexek Magyarországon
Ági
5./A Könyvnyomtatás feltalálása, előzmények, technikája
5./B Gutenberg élettörténete, első nyomtatott könyvek
Timi
6./A A reneszánsz könyv és betű
6./B Magyar könyvnyomtatás kezdete
Fanni
7./A A barokk könyv és betű
7./B Magyar vándornyomdászok
András
8./A A klasszicista könyv és betű
8./B Magyar könyvek, Kner, Tevan
Dorottya
9./A A magas és mélynyomtatás technológiája, eszközei
9./B A síknyomtatás és a szitanyomtatás technológiája, eszközei
Erika
10./A A századfordulós plakát kialakulása
10./B Bécs és Anglia, a design szerepe
Áron
11./A A futurizmus és az avantgard
11./B A konstruktivizmus filozófiája, eszköztára
Anna
12./A A funkcionalizmus, a modernizmus kialakulása
12./B A groteszk betűk kialakulása, új tipográfia, fotóhasználat
Kristóf
13./A Amerika, a kereskedelmi grafika kialakulása
13./B Kereskedelmi grafika sajátosságai
Enikô
14./A Svájci, milánói grafika, internacionális stílus
14./B Posztmodern a grafikában
Tamás
15./A Nemzeti tendenciák, Hollandia, Anglia, Franciao
15./B Protest, ideológiák a tervezésben
Vera
16./A Magyar kereskedelmi reklám a két világháború között
16./B Magyar, lengyel plakát aranykora
Levi
Leadás: május 21 csütörtök-ig bezárólag, mert pénteken le kell zárnom a jegyeket
Kiosztás név szerint:
1./A Egyiptom és Mezopotámia írástörténeti emlékei
1./B Más népek első írástörténeti emlékei
Balázs
2./A A latin betűs írás kialakulása, a betűk 10-es csoportosítása
2./B Ókori könyvek, könyvtárak
Péter
3./A Az írás alapanyagai, pergamen, papír, papyrus
3./B A nyomdai papír fajtái, szabványrendszerei
Ottó
4./A A kézzel írott könyv kialakulása, szerkezete, fajtái
4./B Kódexek Magyarországon
Ági
5./A Könyvnyomtatás feltalálása, előzmények, technikája
5./B Gutenberg élettörténete, első nyomtatott könyvek
Timi
6./A A reneszánsz könyv és betű
6./B Magyar könyvnyomtatás kezdete
Fanni
7./A A barokk könyv és betű
7./B Magyar vándornyomdászok
András
8./A A klasszicista könyv és betű
8./B Magyar könyvek, Kner, Tevan
Dorottya
9./A A magas és mélynyomtatás technológiája, eszközei
9./B A síknyomtatás és a szitanyomtatás technológiája, eszközei
Erika
10./A A századfordulós plakát kialakulása
10./B Bécs és Anglia, a design szerepe
Áron
11./A A futurizmus és az avantgard
11./B A konstruktivizmus filozófiája, eszköztára
Anna
12./A A funkcionalizmus, a modernizmus kialakulása
12./B A groteszk betűk kialakulása, új tipográfia, fotóhasználat
Kristóf
13./A Amerika, a kereskedelmi grafika kialakulása
13./B Kereskedelmi grafika sajátosságai
Enikô
14./A Svájci, milánói grafika, internacionális stílus
14./B Posztmodern a grafikában
Tamás
15./A Nemzeti tendenciák, Hollandia, Anglia, Franciao
15./B Protest, ideológiák a tervezésben
Vera
16./A Magyar kereskedelmi reklám a két világháború között
16./B Magyar, lengyel plakát aranykora
Levi
3.19.2009
3.09.2009
2.26.2009
2.17.2009
1.26.2009
1.19.2009
1.02.2009
12.30.2008
11.14.2008
11.09.2008
"mi-egy-más" - Alkotáspályázat a kultúrák közötti párbeszédről
Mit jelent számodra a kultúrák közötti párbeszéd? Játszott már szerepet a saját életedben? Ha igen, hogyan? Milyen új helyzetek elé állít téged és környezetedet az, hogy különböző kultúrájú emberek élnek együtt? Szerinted miért fontos, hogy a kultúrák között legyen érdemi párbeszéd? Gondolkoztál már arról, hogy mit kellene tennünk azért, hogy jobban elfogadjuk egymást, jobban megismerjük más kultúrák képviselőit?
Ha 14 és 20 év közötti fiatal vagy, erről várjuk gondolataidat, véleményedet, alkotásaidat a következő kategóriákban:
fotó
videófilm (max. 3 perc)
plakát
zene - mindenféle műfajban, beleértve a könnyűzenét is (max. 4 perc)
Kategóriánként az első három helyezett értékes jutalmakat kap. A nyertes pályaműveket bemutatjuk A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 hazai zárórendezvényén, illetve a Budapesti Néprajzi Múzeumban, A Másik című kiállításon.
A pályázat részletes feltételeit a www.parbeszed2008.eu/palyazat oldalon találod meg.
Beküldési határidő: 2008. november 20.
A pályázat A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 kezdeményezés magyarországi programjának része.
Ha 14 és 20 év közötti fiatal vagy, erről várjuk gondolataidat, véleményedet, alkotásaidat a következő kategóriákban:
fotó
videófilm (max. 3 perc)
plakát
zene - mindenféle műfajban, beleértve a könnyűzenét is (max. 4 perc)
Kategóriánként az első három helyezett értékes jutalmakat kap. A nyertes pályaműveket bemutatjuk A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 hazai zárórendezvényén, illetve a Budapesti Néprajzi Múzeumban, A Másik című kiállításon.
A pályázat részletes feltételeit a www.parbeszed2008.eu/palyazat oldalon találod meg.
Beküldési határidő: 2008. november 20.
A pályázat A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 kezdeményezés magyarországi programjának része.
11.03.2008
10.28.2008
10.13.2008
Pályázat
A Mediaedge:cia, Magyarország legnagyobb médiaügynöksége, kreatív pályázatot hirdet mindazoknak, akiknek van kedvük igazán kreatív, egyedi, akár alternatív alkotásokban visszaadni a cég vízióját, céljait, mondanivalóját. A jó kedvű, felszabadult, egymást támogató emberekből álló csapat hasonló mondanivalóval és hangulattal, kötetlen stílusú fotókat, grafikákat, videókat és animációkat vár.
A nagy vizuálkonteszt feladatát egy közösségi ötletgyűjtő oldalon oldhatjátok meg, ahol a beküldött ötletek publikusak, ezért a pályázat kiíróján kívül mindenki másnak is megmutathatjátok kreativitásotokat, sőt, a pályázati díjakon kívül akár alkotótársakat is nyerhettek magatoknak.
Rúgd be a jobb agyféltekéd apró motorjait, és alkoss valami igazán egyedit!
További részletek az oldalon elérhető pályázati kiírásban.
http://ideonod.eu/project?projectid=30
A nagy vizuálkonteszt feladatát egy közösségi ötletgyűjtő oldalon oldhatjátok meg, ahol a beküldött ötletek publikusak, ezért a pályázat kiíróján kívül mindenki másnak is megmutathatjátok kreativitásotokat, sőt, a pályázati díjakon kívül akár alkotótársakat is nyerhettek magatoknak.
Rúgd be a jobb agyféltekéd apró motorjait, és alkoss valami igazán egyedit!
További részletek az oldalon elérhető pályázati kiírásban.
http://ideonod.eu/project?projectid=30
10.06.2008
Marcel Wanders előadása, 2008.10.10. péntek, 16.00, MOME Auditórium
Az idei Design Hét díszvendége a kortárs design egyik legeredetibb figurája, a holland Marcel Wanders. A harmincfős amszterdami stúdiójával számos európai és nemzetközi sikertörténet aktív alakítója. Munkái a világ legnagyobb közgyűjteményeinek állandó darabjai: tavaly a világ 50 designikonja közé választották. Hihetetlenül termékeny alkotó, miközben jelentős belsőépítészeti projekteken dolgozik, olyan óriáscégeknek tervez, mint például a B&B Italia, Bisazza, Poliform, Moroso, Boffi, Cappellini vagy a legendás Droog Design és a holland Moooi. A közelmúltban indított útjára egy globális kreatív együttműködést a Philippe Starck és John Hithcox által alapított yoo vállalattal.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott előadása egy szupersztárhoz méltón igazi show-nak ígérkezik, s a diákokkal folytatott nyilvános konzultációval egészül ki.
Akit érdekel, szerintem érdemes, jöjjön el velem...d.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott előadása egy szupersztárhoz méltón igazi show-nak ígérkezik, s a diákokkal folytatott nyilvános konzultációval egészül ki.
Akit érdekel, szerintem érdemes, jöjjön el velem...d.
8.14.2008
8.13.2008
8.12.2008
7.24.2008
FELVÉTELI HÍREK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Úgy tûnik idén 7 budais diákunk nyert felvételt a MOME grafika szakra, 2 média designra, 2 fotóra, 1 építészetre, 1 ötvösre, a képzôn pedig 1 képgrafikára, 1 tervezôgrafikára, 1 intermédiára....
Gratulálok MINDENKINEK!!!!!
Gratulálok MINDENKINEK!!!!!
7.13.2008
6.24.2008
6.15.2008
Utolsó tételhez!!!!!
Nézzétek át a tankönyv errôl szóló fejezetét, vagy ezt legalább mindenképp, mert ez teljesen kimaradt a kidolgozott tételbôl, és fontos, biztosan kérdezni fogják.
Plakátkiállítások kora: 1958-1975
1953 - Magyar Plakát Mûvészeti Kiállítás, Ernst Múzeum
1955-56 - Második Plakát Kiállítás, Nemzeti Szalon
1958 - Harmadik Plakát Kiállítás, Nemzeti Szalon
1960 - Magyar Plakáttörténeti Kiállítás, 1895-1960, Mûcsarnok
- 960 mû, 12 teremben
A korszak kiemelkedô alakja, aki a katalogus borítóját is tervezte: Papp Gábor
- éles határvonalak, a formaképzés tisztasága
- szűkszavú, csupán a lényegre korlátozódó megfogalmazás
- tipográfia, betûk önálló képi elmként kezelése
- iskolát teremtett a m. reklámgrafikában
Papp-csoport:
Tervezőgrafikusok csoportja, mely 1963-1983 között évente jelentkezett programszerű kiállítással a KKI Dorottya utcai kiállítótermében. A tárlatok a tervezőgrafika különböző műfajait mutatták be, felhíva a figyelmet a grafikai tervezés gyakorlati jelentőségére és esztétikai sajátságaira. A kiállítások fő ötletadója és szervezője Papp Gábor; a tagok Konecsni György örököseinek tekintik magukat. A ~ tagjai: Balogh István, Darvas Árpád, Ernyei Sándor, Finta József, Görög Lajos, Heinzelmann Emma, Máté András, Papp Gábor, Sinka Mátyás, Szilvásy Nándor, Zelenák Crescencia.
1961 - 4. Plakátkiállítás, Mûcsarnok
- plakátok mellett számos alkalmazott grafikai munka is kiállításra került
- kicsit nosztalgikus, rajzos, humoros stílus volt az uralkodó
1966 - V. Plakátkiállítás
- zömmel reklámgrafika lett kiállítva, kevés plakát
1972 - VI. Plakátkiállítás
1975 - Jubíleumi Plakátkiállítás, Szépmûvészeti Múzeum, 30 év anyagából
Kiemelkedô alkotók: Máté András, Szilvásy Nándor, Görög Lajos...
...
1986 - A Magyar Plakátmûvészet Története, 1885-11986, Mûcsarnok
A hatvanas évek végén új plakátos generáció lépett színre.
- rajzos, inkább képzômûvészeti beállítottség, szuverenitás
- merészek, újszerûek, harsányak
- a plakát, mint mûfaj elfogadott, és megtûrt, támogatott, így alkalmas kritikai szemlélet bemutatására is
DOPP csoport
1987-ben Ducki Krysztof, Orosz István, Pinczehelyi Sándor, Pócs Péter hozták létre közös plakáttervező csoportjukat, elsősorban közös kiállítások rendezésére.
Válogatott csoportos kiállítások
1987 • DOPP, Magyar Kultúra Háza, Varsó • DOPP és barátai [Árendás József, Schmal Károly], Magyar Kultúra Háza, Prága
1990 • DOPP, Grenoble (FR) • Grigliasco (OL)
1991 • DOPP, Colorado State University, Fort Collins (USA)
1996 • DOPP, Ginza Graphic Gallery, Tokió
1998 • DOPP, Vigadó Galéria, Budapest.
Orosz istván
http://www.utisz.net/
Pócs Péter
http://www.szinhaz.hu/pocspeter/
Plakátkiállítások kora: 1958-1975
1953 - Magyar Plakát Mûvészeti Kiállítás, Ernst Múzeum
1955-56 - Második Plakát Kiállítás, Nemzeti Szalon
1958 - Harmadik Plakát Kiállítás, Nemzeti Szalon
1960 - Magyar Plakáttörténeti Kiállítás, 1895-1960, Mûcsarnok
- 960 mû, 12 teremben
A korszak kiemelkedô alakja, aki a katalogus borítóját is tervezte: Papp Gábor
- éles határvonalak, a formaképzés tisztasága
- szűkszavú, csupán a lényegre korlátozódó megfogalmazás
- tipográfia, betûk önálló képi elmként kezelése
- iskolát teremtett a m. reklámgrafikában
Papp-csoport:
Tervezőgrafikusok csoportja, mely 1963-1983 között évente jelentkezett programszerű kiállítással a KKI Dorottya utcai kiállítótermében. A tárlatok a tervezőgrafika különböző műfajait mutatták be, felhíva a figyelmet a grafikai tervezés gyakorlati jelentőségére és esztétikai sajátságaira. A kiállítások fő ötletadója és szervezője Papp Gábor; a tagok Konecsni György örököseinek tekintik magukat. A ~ tagjai: Balogh István, Darvas Árpád, Ernyei Sándor, Finta József, Görög Lajos, Heinzelmann Emma, Máté András, Papp Gábor, Sinka Mátyás, Szilvásy Nándor, Zelenák Crescencia.
1961 - 4. Plakátkiállítás, Mûcsarnok
- plakátok mellett számos alkalmazott grafikai munka is kiállításra került
- kicsit nosztalgikus, rajzos, humoros stílus volt az uralkodó
1966 - V. Plakátkiállítás
- zömmel reklámgrafika lett kiállítva, kevés plakát
1972 - VI. Plakátkiállítás
1975 - Jubíleumi Plakátkiállítás, Szépmûvészeti Múzeum, 30 év anyagából
Kiemelkedô alkotók: Máté András, Szilvásy Nándor, Görög Lajos...
...
1986 - A Magyar Plakátmûvészet Története, 1885-11986, Mûcsarnok
A hatvanas évek végén új plakátos generáció lépett színre.
- rajzos, inkább képzômûvészeti beállítottség, szuverenitás
- merészek, újszerûek, harsányak
- a plakát, mint mûfaj elfogadott, és megtûrt, támogatott, így alkalmas kritikai szemlélet bemutatására is
DOPP csoport
1987-ben Ducki Krysztof, Orosz István, Pinczehelyi Sándor, Pócs Péter hozták létre közös plakáttervező csoportjukat, elsősorban közös kiállítások rendezésére.
Válogatott csoportos kiállítások
1987 • DOPP, Magyar Kultúra Háza, Varsó • DOPP és barátai [Árendás József, Schmal Károly], Magyar Kultúra Háza, Prága
1990 • DOPP, Grenoble (FR) • Grigliasco (OL)
1991 • DOPP, Colorado State University, Fort Collins (USA)
1996 • DOPP, Ginza Graphic Gallery, Tokió
1998 • DOPP, Vigadó Galéria, Budapest.
Orosz istván
http://www.utisz.net/
Pócs Péter
http://www.szinhaz.hu/pocspeter/
6.11.2008
6.02.2008
Szaktörténethez, a kidolgozott tételeitek
Innen letölthetô, kérlek segítsetek egymásnak, akinek gondot okoz a letöltés. Összességében nem sikerültek rosszul, négyes, ötös mind, akié négyes, ott kiegészítésre szorul, ezt a jövô héten megírom, és feltöltöm. Viszont a formátumot, és az elkülönített képanyagot keveseknek sikerült megértenie, így külön képanyag a vizsgán idén sem lesz, de atlán nem is szükséges, ez így a jövendô kigészítéssel elég lesz.
innen lehet letölteni
vagy innen talán könnyebb
innen lehet letölteni
vagy innen talán könnyebb
5.28.2008
ÚJ Pályázat!!! laptop/értékû, jellegû..../ fônyeremény
Öltöztessd át az automatát, adj neki egy új ruhát! Maradj az automaták
felületén, rajzolhatsz, festhetsz, fotózhatsz rá, amit csak szeretnél.
Gondolkozz síkban, 2 dimenzióban. A grafikákat úgy tervezd az automatákra,
hogy azok funkcionalitásukból ne veszítsenek, használhatóak maradjanak.
Kerjük vedd figyelembe a pályázat kiírójának célját a mobiltelefonos
dijfizetés népszerűsítését.
Ehhez segítséget nyújtunk neked: tervezz és rajzolj, fess, fotózz a
sablonunkra - ezt a www.formabonto.com
Ha kérdésed lenne írj:
formabontopalyazat@gmail.com
Szilágyi Csilla
szervező
06 30 526 33 18
felületén, rajzolhatsz, festhetsz, fotózhatsz rá, amit csak szeretnél.
Gondolkozz síkban, 2 dimenzióban. A grafikákat úgy tervezd az automatákra,
hogy azok funkcionalitásukból ne veszítsenek, használhatóak maradjanak.
Kerjük vedd figyelembe a pályázat kiírójának célját a mobiltelefonos
dijfizetés népszerűsítését.
Ehhez segítséget nyújtunk neked: tervezz és rajzolj, fess, fotózz a
sablonunkra - ezt a www.formabonto.com
Ha kérdésed lenne írj:
formabontopalyazat@gmail.com
Szilágyi Csilla
szervező
06 30 526 33 18
5.20.2008
5.16.2008
Négy diákunk munkája gyôztes a Good50x70 olasz plakátpályázaton!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
WHALE HUNTING IN JAPAN
Anna Radnóthy
Hungary
GIVE THEM OPPURTINITY
Gizella Anna Varga
Hungary
GLOBAL WARMING
Anna Morvay
Hungary
THIRST
Orsi Nagy
Hungary
5.13.2008
Misztótfalusi Kis Miklós betűkészletei: Janson Antiqua
Tízévi amszterdami tartózkodás után csomagjaival hazaindult. Benne volt három kiadványának együttesen mintegy 12 000 példánya, tekintélyes magánkönyvtárának java — a Blaeu-féle 11 fólió-kötetes atlasz egymaga több ládát töltött meg —, a betűöntéshez és -metszéshez szükséges szerszámok, matricáinak egy része. Ezek értékét 1200 tallérra becsülte. Csak a betűkészletét nem csomagolta be. Túlságos nagy teher volt, ezért otthon újra akarta önteni a matricákból. A betűket inkább eladta mint fémanyagot. Szerencsére nem olvasztották be. A világhírű típusokat a külföldi nyomdászattörténet „Janson-betűk”-nek nevezte, mert a Lipcsében élő és dolgozó holland betűkereskedő, Anton Janson — Misztótfalusi hazautazása után — megvásárolta őket az öntödéből, s az ő XVII. századvégi hagyatékából kerültek elő. Misztótfalusi a maga leírása szerint egy hibás matricakészletet adott el Jansonnak.
A megmaradt betűket először a lipcsei Ehrhardt-betűöntőde szerezte meg. Utána vagy 200 évig más-más tulajdonba kerültek míg muzeális értékekké léptek elő. 1919-ben Wilhelm Drugulintól megvásárolta őket mai tulajdonosuk, a frankurti D. Stempel betűöntő cég. Az 1680-as években kelt levelezés Misztótfalusi és megrendelői, továbbá más országbeli nyomdák és amszterdami betűkereskedők közt kétségtelenül bizonyítják, hogy metszőjük Misztótfalusi volt. Szerepelnek oxfordi és amszterdami betűmintakönyvekben, valamint firenzei nyomtatványokban. Alkotójuk saját mintalapjának egyetlen ismert példánya a második világháborúban elpusztult, s csupán fényképmásolaton maradt fenn az Országos Széchényi Könyvtárban.
Harry Carter és Buday György kutatásainak eredményeként 1954-re tisztázódott, hogy az évszázadokon át Európa-szerte kedvelt betűtípus, amelyet addig Anton Jansonnak tulajdonítottak, Tótfalusi Kis Miklós alkotása. Ez a betűtípus és változatai azóta is részben a Janson nevet viselik, de megjelentek Kis, Nikis, Nicholas és Jenson néven is. Abban azonban már biztosak lehetünk, hogy a fenti elnevezésű betűtípusok mindegyike Tótfalusi munkájára vezethető vissza.
A megmaradt betűket először a lipcsei Ehrhardt-betűöntőde szerezte meg. Utána vagy 200 évig más-más tulajdonba kerültek míg muzeális értékekké léptek elő. 1919-ben Wilhelm Drugulintól megvásárolta őket mai tulajdonosuk, a frankurti D. Stempel betűöntő cég. Az 1680-as években kelt levelezés Misztótfalusi és megrendelői, továbbá más országbeli nyomdák és amszterdami betűkereskedők közt kétségtelenül bizonyítják, hogy metszőjük Misztótfalusi volt. Szerepelnek oxfordi és amszterdami betűmintakönyvekben, valamint firenzei nyomtatványokban. Alkotójuk saját mintalapjának egyetlen ismert példánya a második világháborúban elpusztult, s csupán fényképmásolaton maradt fenn az Országos Széchényi Könyvtárban.
Harry Carter és Buday György kutatásainak eredményeként 1954-re tisztázódott, hogy az évszázadokon át Európa-szerte kedvelt betűtípus, amelyet addig Anton Jansonnak tulajdonítottak, Tótfalusi Kis Miklós alkotása. Ez a betűtípus és változatai azóta is részben a Janson nevet viselik, de megjelentek Kis, Nikis, Nicholas és Jenson néven is. Abban azonban már biztosak lehetünk, hogy a fenti elnevezésű betűtípusok mindegyike Tótfalusi munkájára vezethető vissza.
5.12.2008
geszta, krónika
A gesta (vagy geszta) latin szó, jelentése: tettek, viselt dolgok. (Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedeteiről).
A gesta a középkor egyházi ill. udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a középkor közepétől anyanyelvi gesták is íródtak. Általában uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Az egyházival szemben az udvari történetírást képviseli, a hitelesség azonban kevésbé érvényesül, mint a krónikákban. A gestában keveredhet a valóság és a költészet, fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet.
A Gesta Hungarorum két magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek jegyző krónikás írása nagyjából a honfoglalástól a Szent István koráig tartó időszakot öleli fel, míg Kézai Simon Gesta Hungarorumja a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272-1282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű gesta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn.
Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. Mivel maga a gesta műfaj inkább irodalmi igényű elbeszélés, mint forrásanyagként használható történeti írás, a Gesta Hungarorum is fenntartásokkal kezelendő alkotás. Ugyanakkor Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, továbbá hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum vélhetően korábbi hazai feljegyzések és egyéb források alapján összeállított mű. Anonymus a magyarokat a hunok rokonainak tartotta, akiknek a rómaiak szerződéssel adták át a tartomány keleti sávját, Valeriát.
A geszta nyomán terjedt el a köztudatban a Turul-monda, Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése.
Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni. Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gestájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur).
A krónika
A krónika görög eredetű szó, a latin chronica megfelelője. A középkor jellegzetes történeti műfaja. Az annalesből (=évkönyvek) fejlődött ki. Fejlettebb formája a gesta (valakinek vagy valakiknek a cselekedetei). A krónikákban az eseményeket időrendi sorrendben, rendszerezés, magyarázat, összefoglalás nélkül jegyezték föl. Készítőik, a krónikások többnyire egyházi emberek voltak. A művek elnevezése nem mindig felel meg tartalmuknak. Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungaroruma műfajilag krónika, Kálti Márk, Thuróczy János Chronica Hungaroruma pedig gesta. A középkor óta is használják a krónika szót a legkülönbözőbb szépirodalmi és tudományos művek címében.
Képes Krónika
A Képes Krónika (Chronicon Pictum) latin nyelvű krónika, illetve az azt tartalmazó kódex. Törzsanyaga 75 (kis)fólió pergamen (kb. 300×210 mm), mely elé egy, a végére harmincegy papírlapot kötöttek. Kötése 16. századi papírtáblás fehér bőr, vaknyomásos díszítéssel. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 74. fólión megszakad. Beosztása kéthasábos, teljes szövegtükör esetén 33 soros.
Tartalma a Chronica Hungarorum című mű, amely I. Károly koráig követi a magyar történelem eseményeit. Nagy Lajos uralkodása alatt, 1360 körül készült. Szerzője feltehetően Kálti Márk.
147 miniatúra díszíti: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján, kerek medalionformában, 99 iniciáléba foglalva és 5 iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A fejezetcímek és kezdősorok rubrummal vannak kiemelve. Illuminátora feltehetően Hertul fia, Miklós volt.
Közel háromszáz évig a bécsi udvari (később osztrák nemzeti) könyvtárban őrizték. Innen régebbi neve, a Bécsi Képes Krónika. Az 1932-es velencei kultúregyezmény alapján, csere révén került vissza Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A középkori történelem, művészet- és kultúrtörténet páratlan értékű forrása.
„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden (május 15.) kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról és …” – e szavakkal kezdődik a mű. Szövegét öt középkori kódex őrizte meg, ám egyik sem jut el az 1350-es évekig. A Béldi-kódex Zách Feliciánnak a királyi család elleni merényleténél (1330 tavasza) mondat közben megszakad. A Képes Krónika, a Teleki- és a Csepreghy-kódex a havaselvei hadjárat (1330 ősze) leírásánál a sor és mondat közepén szintén megszakad. A Thuróczy-kódex szövege nagyon szűkszavúan eljut 1342-ig, és I. Lajos koronázása után ér véget.
Maga a Képes Krónika nyilván reprezentációs céllal készült, de befejezetlen maradt. Nem csak a szöveg, hanem az illusztráció is: többször kifestetlen maradt a képeknek kihagyott hely. Némelyek feltételezték, hogy Nagy Lajos Katalin nevű lányának és Valois Károly dauphin (francia trónörökös) eljegyzésére szánták ajándéknak. Ennek ellentmond, hogy a címlapon nem látható a lengyel címer, pedig Lajos 1370-től lengyel király is volt, és Katalin is ebben az évben született. Ugyanakkor a Teleki-kódex bejegyzése szerint a krónikát 1462-ben másolták egy pompás kódexből, amelyet a francia király ajándékozott Brankovics György szerb despotának (egyben magyar mágnásnak). Vannak, akik valószínűsítik, hogy ez nem azonos az ismert Képes Krónikával, hanem egy másik illusztrált példány volt, mely elveszett.
A műnek a XV. század második felében mégis Magyarországon kellett lennie. Ezt bizonyítja Vitéz János (kb. 1408–1472) humanista tudós, bíboros, esztergomi érsek több saját kezű bejegyzése. De ebből másolták 1479 után a Dubnici Krónika első hét fejezetét is. További XV. és XVI. századi jegyzetek is vannak benne magyar és latin nyelven, sőt három helyen török írással magyar nyelven. A bécsi Udvari Könyvtár katalógusában a XVII. század első harmadában szerepel először.
Budai Krónika
A 14. században létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az I. Károly-kori János budai minorita barát művét tartotta fenn hívebben, a Képes Krónika szövegénél rövidebb. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi az Acephalus- és a Zsámboki-kódex). A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hungarorumából származik. A budai minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a Küküllei János által írt Nagy Lajos- életrajzot, az 1382–1468 közti esztendőkre pedig vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége kétségtelenül Hess András munkája.
1473. június 5-én, pünkösdkor került ki Hess András budai nyomdájának első termékeként, egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven folio. Hess András a mű előszavában leírta, hogy Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára. A költségeket is Kárai állta. Tíz fönnmaradt példánya ismert.
A mű megjelenését követő években a délnémet nyelvterületen több kéziratos másolat is készült a szövegéről. Az egyiket 1481 szeptemberében Bécsben fejezte be Johann Menestarffer. Egy másikat Hartmann Schedel (akit az 1493-ban megjelent Világkrónika tett igen híressé) 1480-ban Ambergben másolta le, feltehetően a nürnbergi Scheurl-könyvtárban őrzött korabeli kéziratról. Komoly érdeklődés mutatkozott tehát ezekben az években a magyarok története iránt a Mátyás királlyal szinte állandó ellenségeskedésben álló III. Frigyes császár országaiban. A növekvő külföldi érdeklődés kielégítésére néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány. Ekkor és ezért készültek az említett másolatok Hess előszavával, de a kolofon nélkül.
Thuróczy-krónika
Latin nyelvű krónika, eredeti címe: Chronica Hungarorum.
Szerzője Thuróczy János (1435? – 1489?). Több korábbi történeti munkát dolgozott fel, pl. Monaci Lőrinc II. Károly-történetét és Küküllei János I. Lajos-életrajzát. Az Anjou-kor utáni rész Thuróczy önálló munkája. A magyar krónikákon kívül okleveleket és humanista szerzőket használt forrásul, de emellett bőven merített a szóbeliségből is: szemtanúk elbeszéléséből (név szerint említi Ország Mihály nádort) és népi epikus művekből. Drági Tamás személynök hatására kibővítette a hun-történelmi részt. Függelékül csatolta Rogerius mester Carmen miserabiléját ("Epistola Magistri Rogerii in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros, facta editum ad Reverendum dominum Johannem Pestheniensis ecclesie episcopum feliciter incipit"), melynek szövege csak innen ismert. Nagy hatással volt a magyar nemesség „szittya” öntudatára.
1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra – két nagyméretű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kiadatta Augsburgban. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A 160 foliós, 15x20x3 cm-es, 38 soros, papírra nyomtatott könyvet 55 fametszet ékesíti. A kiadó Mátyás királynak ajánlotta. A pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. Mátyás és Beatrix fametszetű, kiszínezett címerével van ellátva. Ma ez az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Az Augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Úgy látszik ezt terjesztették a Német-római Birodalomban. A Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja.
A gesta a középkor egyházi ill. udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a középkor közepétől anyanyelvi gesták is íródtak. Általában uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Az egyházival szemben az udvari történetírást képviseli, a hitelesség azonban kevésbé érvényesül, mint a krónikákban. A gestában keveredhet a valóság és a költészet, fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet.
A Gesta Hungarorum két magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek jegyző krónikás írása nagyjából a honfoglalástól a Szent István koráig tartó időszakot öleli fel, míg Kézai Simon Gesta Hungarorumja a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272-1282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű gesta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn.
Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. Mivel maga a gesta műfaj inkább irodalmi igényű elbeszélés, mint forrásanyagként használható történeti írás, a Gesta Hungarorum is fenntartásokkal kezelendő alkotás. Ugyanakkor Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, továbbá hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum vélhetően korábbi hazai feljegyzések és egyéb források alapján összeállított mű. Anonymus a magyarokat a hunok rokonainak tartotta, akiknek a rómaiak szerződéssel adták át a tartomány keleti sávját, Valeriát.
A geszta nyomán terjedt el a köztudatban a Turul-monda, Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése.
Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni. Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gestájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur).
A krónika
A krónika görög eredetű szó, a latin chronica megfelelője. A középkor jellegzetes történeti műfaja. Az annalesből (=évkönyvek) fejlődött ki. Fejlettebb formája a gesta (valakinek vagy valakiknek a cselekedetei). A krónikákban az eseményeket időrendi sorrendben, rendszerezés, magyarázat, összefoglalás nélkül jegyezték föl. Készítőik, a krónikások többnyire egyházi emberek voltak. A művek elnevezése nem mindig felel meg tartalmuknak. Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungaroruma műfajilag krónika, Kálti Márk, Thuróczy János Chronica Hungaroruma pedig gesta. A középkor óta is használják a krónika szót a legkülönbözőbb szépirodalmi és tudományos művek címében.
Képes Krónika
A Képes Krónika (Chronicon Pictum) latin nyelvű krónika, illetve az azt tartalmazó kódex. Törzsanyaga 75 (kis)fólió pergamen (kb. 300×210 mm), mely elé egy, a végére harmincegy papírlapot kötöttek. Kötése 16. századi papírtáblás fehér bőr, vaknyomásos díszítéssel. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 74. fólión megszakad. Beosztása kéthasábos, teljes szövegtükör esetén 33 soros.
Tartalma a Chronica Hungarorum című mű, amely I. Károly koráig követi a magyar történelem eseményeit. Nagy Lajos uralkodása alatt, 1360 körül készült. Szerzője feltehetően Kálti Márk.
147 miniatúra díszíti: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján, kerek medalionformában, 99 iniciáléba foglalva és 5 iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A fejezetcímek és kezdősorok rubrummal vannak kiemelve. Illuminátora feltehetően Hertul fia, Miklós volt.
Közel háromszáz évig a bécsi udvari (később osztrák nemzeti) könyvtárban őrizték. Innen régebbi neve, a Bécsi Képes Krónika. Az 1932-es velencei kultúregyezmény alapján, csere révén került vissza Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A középkori történelem, művészet- és kultúrtörténet páratlan értékű forrása.
„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden (május 15.) kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról és …” – e szavakkal kezdődik a mű. Szövegét öt középkori kódex őrizte meg, ám egyik sem jut el az 1350-es évekig. A Béldi-kódex Zách Feliciánnak a királyi család elleni merényleténél (1330 tavasza) mondat közben megszakad. A Képes Krónika, a Teleki- és a Csepreghy-kódex a havaselvei hadjárat (1330 ősze) leírásánál a sor és mondat közepén szintén megszakad. A Thuróczy-kódex szövege nagyon szűkszavúan eljut 1342-ig, és I. Lajos koronázása után ér véget.
Maga a Képes Krónika nyilván reprezentációs céllal készült, de befejezetlen maradt. Nem csak a szöveg, hanem az illusztráció is: többször kifestetlen maradt a képeknek kihagyott hely. Némelyek feltételezték, hogy Nagy Lajos Katalin nevű lányának és Valois Károly dauphin (francia trónörökös) eljegyzésére szánták ajándéknak. Ennek ellentmond, hogy a címlapon nem látható a lengyel címer, pedig Lajos 1370-től lengyel király is volt, és Katalin is ebben az évben született. Ugyanakkor a Teleki-kódex bejegyzése szerint a krónikát 1462-ben másolták egy pompás kódexből, amelyet a francia király ajándékozott Brankovics György szerb despotának (egyben magyar mágnásnak). Vannak, akik valószínűsítik, hogy ez nem azonos az ismert Képes Krónikával, hanem egy másik illusztrált példány volt, mely elveszett.
A műnek a XV. század második felében mégis Magyarországon kellett lennie. Ezt bizonyítja Vitéz János (kb. 1408–1472) humanista tudós, bíboros, esztergomi érsek több saját kezű bejegyzése. De ebből másolták 1479 után a Dubnici Krónika első hét fejezetét is. További XV. és XVI. századi jegyzetek is vannak benne magyar és latin nyelven, sőt három helyen török írással magyar nyelven. A bécsi Udvari Könyvtár katalógusában a XVII. század első harmadában szerepel először.
Budai Krónika
A 14. században létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az I. Károly-kori János budai minorita barát művét tartotta fenn hívebben, a Képes Krónika szövegénél rövidebb. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi az Acephalus- és a Zsámboki-kódex). A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hungarorumából származik. A budai minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a Küküllei János által írt Nagy Lajos- életrajzot, az 1382–1468 közti esztendőkre pedig vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége kétségtelenül Hess András munkája.
1473. június 5-én, pünkösdkor került ki Hess András budai nyomdájának első termékeként, egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven folio. Hess András a mű előszavában leírta, hogy Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára. A költségeket is Kárai állta. Tíz fönnmaradt példánya ismert.
A mű megjelenését követő években a délnémet nyelvterületen több kéziratos másolat is készült a szövegéről. Az egyiket 1481 szeptemberében Bécsben fejezte be Johann Menestarffer. Egy másikat Hartmann Schedel (akit az 1493-ban megjelent Világkrónika tett igen híressé) 1480-ban Ambergben másolta le, feltehetően a nürnbergi Scheurl-könyvtárban őrzött korabeli kéziratról. Komoly érdeklődés mutatkozott tehát ezekben az években a magyarok története iránt a Mátyás királlyal szinte állandó ellenségeskedésben álló III. Frigyes császár országaiban. A növekvő külföldi érdeklődés kielégítésére néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány. Ekkor és ezért készültek az említett másolatok Hess előszavával, de a kolofon nélkül.
Thuróczy-krónika
Latin nyelvű krónika, eredeti címe: Chronica Hungarorum.
Szerzője Thuróczy János (1435? – 1489?). Több korábbi történeti munkát dolgozott fel, pl. Monaci Lőrinc II. Károly-történetét és Küküllei János I. Lajos-életrajzát. Az Anjou-kor utáni rész Thuróczy önálló munkája. A magyar krónikákon kívül okleveleket és humanista szerzőket használt forrásul, de emellett bőven merített a szóbeliségből is: szemtanúk elbeszéléséből (név szerint említi Ország Mihály nádort) és népi epikus művekből. Drági Tamás személynök hatására kibővítette a hun-történelmi részt. Függelékül csatolta Rogerius mester Carmen miserabiléját ("Epistola Magistri Rogerii in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros, facta editum ad Reverendum dominum Johannem Pestheniensis ecclesie episcopum feliciter incipit"), melynek szövege csak innen ismert. Nagy hatással volt a magyar nemesség „szittya” öntudatára.
1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra – két nagyméretű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kiadatta Augsburgban. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A 160 foliós, 15x20x3 cm-es, 38 soros, papírra nyomtatott könyvet 55 fametszet ékesíti. A kiadó Mátyás királynak ajánlotta. A pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. Mátyás és Beatrix fametszetű, kiszínezett címerével van ellátva. Ma ez az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Az Augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Úgy látszik ezt terjesztették a Német-római Birodalomban. A Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja.
Tételszámok a másodéveseknek.....
2:Rozi 3:Feri 4:Hunor 5:Dani 6:Olivér 7:András 8:Bori 9:Péter 10:Orsi 11:Anna 12:Livi 13:Anna 14:Yene 15:Lívia 16:Detti
5.11.2008
5.07.2008
Itália, reneszánsz
Hypnerotomachia Poliphili, printed by Aldus Manutius
Jenson: De Evangelica Præparatione (1470)
Jenson: De Evangelica Præparatione (1470)
.JPG)
4.16.2008
Tételsor 2008
1/A Egyiptom és Mezopotámia írástörténeti emlékei
1/B Más népek elsô írástörténeti emlékei
2/A A latin betûs írás kialakulása, a betûk 10-es csoportosítása
2/B Ókori könyvek, könyvtárak
3/A Az írás alapanyagai, pergamen, papír, papyrus
3/B A nyomdai papír fajtái, szabványrendszerei
4/A A kézzel írott könyv kialakulása, szerkezete, fajtái
4/B Codex-ek Magyarországon
5/A könyvnyomtatás feltalálása, elôzmények, technikája
5/B Gutenberg élettörténete, elsô nyomtatott könyvek
6/A A reneszánsz könyv és betû
6/B Magyar könyvnyomtatás kezdete
7/A A barokk könyv és betû
7/B Magyar vándornyomdászok
8/A A klassziciszmus könyv és betû
8/B Magyar könyvek, Kner, Tevan
9/A A magas és mélynyomtatás, egyéb technikák
9/B Nyomdagépek, az illusztrált könyv technológiája
10/A A századfordulós plakát kialakulása
10/B Bécs és Anglia, a design szerepe
11/A A futurizmus és az avant-garde
11/B A konstruktivizmus filozófiája, eszköztára
12/A A funkcionalizmus, a modernizmus kialakulása
12/B A grotesk betûk kialakulása, új tipográfia, fotóhasználat
13/A Amerika, a kereskedelmi grafika kialakulása
13/B Kereskedelmi grafika sajátosságai
14/A Svájci grafika, internacionális stílus
14/B Milánói stílus
15/A Nemzeti tendenciák, Hollandia, Anglia, Franciao.
15/B Protest, ideológiák a tervezésben
16/A Magyar kereskedelmi reklám a két v.háború között
16/B Magyar, lengyel plakát aranykora
1/B Más népek elsô írástörténeti emlékei
2/A A latin betûs írás kialakulása, a betûk 10-es csoportosítása
2/B Ókori könyvek, könyvtárak
3/A Az írás alapanyagai, pergamen, papír, papyrus
3/B A nyomdai papír fajtái, szabványrendszerei
4/A A kézzel írott könyv kialakulása, szerkezete, fajtái
4/B Codex-ek Magyarországon
5/A könyvnyomtatás feltalálása, elôzmények, technikája
5/B Gutenberg élettörténete, elsô nyomtatott könyvek
6/A A reneszánsz könyv és betû
6/B Magyar könyvnyomtatás kezdete
7/A A barokk könyv és betû
7/B Magyar vándornyomdászok
8/A A klassziciszmus könyv és betû
8/B Magyar könyvek, Kner, Tevan
9/A A magas és mélynyomtatás, egyéb technikák
9/B Nyomdagépek, az illusztrált könyv technológiája
10/A A századfordulós plakát kialakulása
10/B Bécs és Anglia, a design szerepe
11/A A futurizmus és az avant-garde
11/B A konstruktivizmus filozófiája, eszköztára
12/A A funkcionalizmus, a modernizmus kialakulása
12/B A grotesk betûk kialakulása, új tipográfia, fotóhasználat
13/A Amerika, a kereskedelmi grafika kialakulása
13/B Kereskedelmi grafika sajátosságai
14/A Svájci grafika, internacionális stílus
14/B Milánói stílus
15/A Nemzeti tendenciák, Hollandia, Anglia, Franciao.
15/B Protest, ideológiák a tervezésben
16/A Magyar kereskedelmi reklám a két v.háború között
16/B Magyar, lengyel plakát aranykora
„Fiatal Illusztrátorok Díja“
1.lépés: Jelentkezés
Jelentkezni emailen keresztül, a formanyomtatvány digitális kitöltésével lehet. A formanyomtatvány az
Illustrative honlapján az YIA Award menüpont alatt található.
2.lépés: A jelentkezés érvényesítése
A jelentkezés akkor válik érvényessé, ha a 30 eurós feldolgozási díj megérkezik az Illustrative számlájára.
Átutalási határidő: 2008. július 15.
3.28.2008
3.27.2008
Subscribe to:
Posts (Atom)
